2018-ban az Alföld szerkesztősége a Méliusz Juhász Péter Könyvtárral együttműködésben Új Alföld Könyvek címmel könyvsorozatot indított, Kovács Béla Lóránt felelős kiadó és Szirák Péter sorozatszerkesztő gondozásában. Az első kötet az Alföld Stúdió – sorrendben immár – 10. antológiája, amely Nyugvó energia címmel jelent meg. A kötetet csakúgy, mint a sorozat új külcsínét Tellinger András tervezte.
1. Nyugvó energia. Az Alföld Stúdió antológiája, szerk. Fodor Péter és Lapis József, Debrecen, 2018.
Szerzők:
Balogh Gergő
Bihary Gábor
Biró Vivien
Farkas Evelin
Gesztelyi Hermina
Herczeg-Szép Szilvia
Konkoly Dániel
Móré Tünde
Pataki Viktor
Porczió Veronika
Sándor Zita
Sebesi Viktória
Tóth Alexandra
Uri Dénes Mihály
Vigh Levente
2. Molnár Gábor Tamás: Visszacsatolások. Irodalomértelmezés és reflexivitás, szerk. Fodor Péter, Debrecen, 2019.
Az irodalmi művek értelmezése a közép- és a felsőfokú oktatás hétköznapi gyakorlatában, de az irodalomtudományos szövegműfajok többségében is általában célorientált, zárt keretek közé szorított tevékenységet jelent. Az ilyen interpretációk a módszertani tudatosság eltérő fokán állhatnak, de a módszer kiválasztásának tétjei pragmatikusak: az értelmezés határainak és lehetőségeinek kijelölését szolgálják. Ez a gyakorlatiasság elvi feszültségben áll a modern irodalom nem-pragmatikus jellegével. Az itt közölt értelmezések ezért kettős igénynek igyekeznek megfelelni. A szövegmagyarázat elkerülhetetlen feladat, amely azonban célját csak akkor képes irodalmi módon ellátni, ha belátja saját szükségszerű kudarcát is. A részletekbe menő, akár túl szorosnak tetsző szövegmagyarázat magának az értelmezési igénynek a korlátozott érvényét mutathatja meg azáltal, hogy a szöveg és az értelem egybeesésének illúziója helyett az értelemalkotás folyamatait állítja a figyelem középpontjába. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha az értelmezés ellenállásba ütközik: az irodalmi szöveg idegensége lehetővé teszi az interpretáció automatizmusainak felfüggesztését. A kötetbeli magyarázatkísérletek az irodalmi mű jelentésalkotó potenciálját és az értelemalkotásnak való ellenállást egyszerre kívánják próbára tenni.
A kötet tartalomjegyzéke:
Előszó
I. Az irodalomértelmezés hasznáról és káráról
II. Az önértelmező költői szöveg és az ars poetica problémája a modernségben
III. A költemény, amint értelmezi önmagát? Wallace Stevens: Of Modern Poetry
IV. A mítosz újrafelhasználása és a költői nyelv Térey János A Nibelung-lakóparkjában
V. Hajótörés olvasóval: performativitás és nyelvi struktúra Petőfi Sándor Föltámadott a tenger… című versében
VI. Hangtalan olvasás? Füst Milán A cicisbeo című novellájáról
VII. Elbeszélés és önkommentár. Szilágyi István: Kő hull apadó kútba
VIII. „Értelmetlenség” és „világtalanság” Garaczi László Tranzit Mundi című elbeszélésében
Névmutató
A könyv megrendelhető a Lira.hu oldalán, az alábbi linken.
Az újkori európai képzőművészetben az akt műfajának elterjedésével a nőábrázolások egyre inkább eltárgyiasítják és erotizálják a női testet, amely a férfitekintetnek kiszolgáltatva az eszményi szépség mellett mindig felidézi a férfitest elleplezett vágyait is. Tanulmányaim és esszéim alapvetése, hogy az újkortól kezdődően a képzőművészeti gyakorlat, a XVIII. század végére pedig az irodalmi szövegek is egy olyan képet alakítanak ki a nőről, amely lényeges antropológiai belátásokhoz vezet. Rögzítik ugyanis az eszményítéssel egyszerre jelenlévő eltárgyiasulást, passzivitást és vágykeltést, ami mindenekelőtt a férfitekintet konstrukciójának eredménye. Képelemzéseimet (amelyek tárgya a legtöbb esetben álló vagy fekvő akt) a római szobrászatból inspirálódó reneszánsz képzőművészet testábrázolásainak paradoxonjai alapozzák meg, a jól érzékelhető feszültségek jellemzően az antik és a keresztény testfogalmak találkozásából termelődnek ki. Az anatómiai Vénusz viaszbáb-figurája egy másik lényeges együttállást is kifejez, a régiség orvostudományának és a képzőművészetnek a szoros kapcsolatát, amely a kortárs művészethez és testképhez is elvezet.
A kötet tartalomjegyzéke:
Előszó
Éva születése
Női messiások
A főben járó bűn – A kéj megjelenítése Agnolo Bronzino festményén
Szépség és szenvedés – A passióábrázolás képi hagyományai a felvilágosodás emberképében
Képpé alakítható-e a szégyen? – A Lucretia-tárgyú képek a reneszánsz festészetben
Médeia, az alkimista – Girolamo Macchietti festményéről és a Médeia-ábrázolások alapproblémájáról
Tárgy és alany – Artemisia Gentileschi és a női tekintet
Cigány Vénuszok – A Vénusz-téma a nagybányai festőiskola cigányaktjain
Fekvő testek a késő reneszánszban
A heverészés esztétikája
A második nem – Drozdik Orshi kiállítása ürügyén
Bogozás – Ingres hegedűjének szólamai
A hasonlóság alakzatai – Képzőművészet és realizmus Balzac Sarrasine című novellájában
Névmutató
Képmelléklet
Képek forrása
Hozzászólások